GARANCIA
Ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályok
Garancia és jótállás
Garancia: ezen kifejezés alatt a jótállást kell érteni a jogirodalom szerint, tehát a két
fogalom egymás szinonimája.
Jótállás: a forgalmazó, vagy a szolgáltató garantálja, azaz jótáll azért, hogy egy bizonyos -
általában viszonylag rövid, 1-3 évig terjedő - időtartam alatt a termék kifogástalanul működik. Ezt az
időtartamot meghatározhatja fogyasztói szerződés, a termékre vonatkozó reklám, vagy jogszabály.
Jogszabály alapján a kötelező jótállási idő:
- tartós fogyasztási cikkek esetén 1 év;
- újonnan épült lakások és lakóépületek épületszerkezetei és kiszolgáló helyiségei esetén 3 év;
- egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozóan 6 hónap.
A jótállási idő kezdete a termék átadásának, vagy üzembe helyezésének napja. A jótállási igény a jótállási
jeggyel érvényesíthető. A jogosult (fogyasztó) a jótállási határidő alatt bármikor közölheti kifogását a
kötelezettel (forgalmazó, vagy szervíz). Ezt lehetőség szerint a hiba felfedezése után a lehető legrövidebb
időn belül érdemes megtenni.
A bejelentés nyomán a kötelezettnek jegyzőkönyvet kell felvenni a fogyasztó kifogásáról, melynek
tartalma:
- a fogyasztó neve, címe
- a fogyasztási cikk megnevezése, vételára
- a vásárlás időpontja
- a hiba bejelentésének időpontja
- a hiba leírása
- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igény
- a kifogás rendezésének módja
Meghibásodás
Ha a termék rendeltetésszerű használat mellett meghibásodik...
- a vásárlást követő 3 napon belül:
Csereigényt érvényesíthet, ha erre nincs lehetőség a vételár visszatérítését követelheti.
- a jótállás időtartama alatt:
Elsősorban javítást követelhet (akár az üzemeltetés helyén is), amely maximum 15 napot vehet igénybe. A javítási idő az elévülési időbe nem számít bele, a javítást követően a jótállás időtartama meghosszabbodik annyi idővel, amíg a vásárló nem használhatta a terméket. Amennyiben a hiba nem javítható, cserét kell a fogyasztó részére biztosítani. A jótállás azonban elveszik, ha a fogyasztó maga javítja, vagy javíttatja a terméket, ezért jótállási időn belül mindig a jótállási jegyen feltüntetett szakszervízt, vagy a forgalmazót kell felkeresni!
Másodsorban árleszállítást igényelhet, vagy végső esetben elállhat a szerződéstől (vásárlástól). - a kötelező jótállás letelte után:
A fogyasztónak még meghatározott időn belül lehetősége van szavatossági igény érvényesítésére.
Szavatosság
Szavatosság: az eladó arra vállal felelősséget, hogy az eladáskor a termék hibátlan volt,
megfelel az előírt követelményeknek, a tervezett igénybevételnek, rendeltetésszerűen használható, tehát nincs
rejtett hibája.
Minőséghibás, vagy csökkent értékű áruk értékesítésénél, ha a vásárlót tájékoztatták a hibáról, a szavatossági
igény nem érvényesíthető. Egyéb esetekben a jótállási idő lejárta, vagy hiánya esetén lehet a szavatossági
igényt érvényesíteni.
A fogyasztónak a vásárlást számlával, vagy blokkal kell igazolnia. Hasonlóan a jótálláshoz, a vásárló
elsősorban a termék javítását, vagy cseréjét, másodsorban árleszállítást, vagy a termék árának visszafizetését
kérheti. Szavatosság esetén a vásárló maga is elvégezheti, vagy végeztetheti a javítást, ilyenkor a javítási
költségeket is követelheti a forgalmazótól, vagy a gyártótól.
A szavatosság időtartama:
- tartós tartós használatra rendelt termékek esetén 3 év;
- fogyasztói szerződés, kötelező jótállás alá eső termékek esetén 2 év;
- nem tartós használatra rendelt termékek esetén 6 hónap.
Az értékesítést követő 6 hónapon belül jelentkező hiba esetén a forgalmazót terheli annak a bizonyítása, hogy a hiba a vásárlás időpontjában nem volt a termékben, 6 hónapon túl már a fogyasztónak kell bizonyítania azt, hogy a hiba a vásárláskor már létezett. Utóbbi esetben a vizsgálatok költségeit a vevőnek kell állnia, azonban ha a kifogása alaposnak minősül, a forgalmazó köteles ezt megtéríteni. A bevizsgáló intézmények állásfoglalását nem kötelező a feleknek elfogadni, békéltető testülethez, vagy bírósághoz fordulhatnak, ha nem tudnak megegyezni.
Kötelező jótállás lakás és lakóépület esetén
A lakásépítéssel kapcsolatos építési-szerelési munka elvégzőjét a 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet értelmében
jótállási kötelezettség terheli.
A kötelező jótállás vonatkozik:
- újonnan épített lakások és lakóépületek, valamint ezek kiszolgáló helyiségeinek meghatározott épületszerkezeteire
- lakás- és épületberendezések esetében csak a beépítésre és beszerelésre
- magára a lakás- és épületberendezésre is, ha az a lakás alkotórészének minősül
A jótállási kötelezettség az építési szerződéssel az építési-szerelési munka elvégzésére kötelezettséget
vállaló személyt, építési szerződés hiányában pedig az építési-szerelési munka tényleges elvégzőjét terheli.
A jótállási jogokat a lakás (lakóépület) tulajdonosa, a lakás tulajdonba adásáig pedig a megrendelő
érvényesítheti. A jótállás időtartama az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontjától
számított 3 év.
Az építési vállalkozó a jótállási jegyet lakásonként külön-külön köteles kiállítani és azt az átadás-átvételi
eljárás során a jogosultnak átadni. A jótállási jegynek tartalmaznia kell:
- a jótállás körébe tartozó lakás, a lakást kiszolgáló helyiségek és épületrészek, valamint épületszerkezetek és berendezések meghatározását
- a jogosultat a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét és feltételeit
- a vállalkozó és az általa javításra kijelölt szervezet nevét és címét
- az átadás-átvételi eljárás befejezésének időpontját
A vállalkozó a bejelentett jótállási igény alapján 15 napon belül köteles a hibát megvizsgálni és a jogosult igényéről nyilatkozni. A javítást, a cserét, a munka újbóli elvégzését úgy kell teljesíteni, hogy az lehetőség szerint a lakóépület, illetőleg a lakás használatát ne akadályozza.
Kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetek és berendezések
A kötelező jótállás alá tartozó épületszerkezetek:
- a lakóépület alapjai, fal- és födémszerkezetei
- a lakások burkolatai (ideértve a festést, a mázolást, tapétázást is),
- a lakóépület nyílászáró szerkezetei, korlátjai és mellvédjei
- a lakóépület kéményei
- a lakóépület tetőzete és az azon levő tetőfelépítmények
- a lakóépületen levő ereszcsatornák és esővízlefolyó vezetékek
- a lakóépület szigetelése és a külső vakolat
- a főzőkészülék (tűzhely, főzőlap stb.),
- a fűtőberendezés (egyedi kályha, konvektor, elektromos hőtároló kályha stb.)
- a melegvíz-ellátó berendezés (gáz-vízmelegítő, villanybojler, fürdőkályha)
- az épületgépészeti és egészségügyi berendezések (falikút, mosogató, fürdőkád, zuhanyozó, mosdó, WC-tartály, WC-csésze stb. a hozzá tartozó szerelvényekkel)
- a szellőztető berendezés (páraelszívó stb.)
- a beépített bútor (beépített ruhásszekrény, konyhaszekrény stb.)
- a redőny, vászonroló, napvédő függöny
- a csengő és a kaputelefonnak a lakásban levő készüléke, valamint a kaputelefon és felcsengető berendezés a vezetékhálózattal
- a lakás elektromos vezetékeihez tartozó kapcsolók és csatlakozóaljak
- a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és fűtőtesteket (radiátor stb.) is, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékeket és berendezési tárgyakat
- a víz-, szennycsatorna- és gázvezeték a hozzá tartozó szerelvényekkel, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt is, a hozzá tartozó szerelvényekkel; gázvezeték esetén a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett vezetékek és berendezési tárgyak kivételével
- az elektromos vezeték és érintésvédelmi rendszere a lakásban levő vezetékszakaszt és szerelvényeket is ideértve, kivéve a közüzemi szolgáltató által jóváírással vagy üzemeltetésre átvett méretlen készüléket és fogyasztásmérőt
- a lakást szolgáló szellőztető berendezés és a klímaberendezés
- a központi antenna és erősítő berendezései, ideértve a lakásban levő vezetékszakaszt és csatlakozóaljat is
- a személy- és teherfelvonó
- a háztartásban keletkező hulladék gyűjtésére szolgáló berendezés
- a lakást szolgáló kút a hozzá tartozó szerelvényekkel
- a lakásban keletkezett házi szennyvíznek a telekhatáron belüli elhelyezésére, illetőleg elszikkasztására szolgáló berendezés
- tetőterasz
- pince- és padlástérség vagy tüzelőtároló
- kapualj
- lépcsőház
- folyosók és függőfolyosók
- központi berendezések helyiségei
- mosókonyha
- szárítóhelyiség
- gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség
- hulladéktároló helyiség
- gépkocsi-tároló helyiség (garázs, teremgarázs)
Kötelező jótállás alá tartozó tartós fogyasztási cikkek
1 év kötelező jótállás jár a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet melléklete szerinti termékekre.
10.000 Ft bruttó vételár felett:
- villamos és/vagy gázenergiával működtetett sütő-, főzőberendezések és ezek kombinációja
- vízmelegítők, fűtő-, légkondicionáló- és egyéb légállapot-szabályozó berendezések
- motoros kerti gépek, motoros kézi szerszámok, motoros szivattyúk
- az egy éves, illetve az egy évnél hosszabb kihordási idejű gyógyászati segédeszközök és készülékek
- biztonsági riasztó- és jelzőberendezések
- elektronikus hírközlő végberendezések (telefonok, mobiltelefonok, telefax-készülékek, több funkciós készülékek stb.)
- üzenetrögzítők, kihangosító készülékek
- műholdvevő és AM Micro antenna rendszerek és ezek részegységei, televíziók, projektorok, videomagnók
- rádiók, autórádiók, rádiós ébresztőórák, rádió adó-vevő készülékek, amatőr rádióadók és rádióvevők, műholdas helymeghatározók
- lemezjátszók, szalagos és kazettás magnók, CD-felvevők és -lejátszók, DVD-felvevők és -lejátszók, egyéni hangrendszerek és ezek tartozékai (keverőasztal, erősítő, hangszóró, hangfal), mikrofonok és fülhallgatók
- fényképezőgépek, film- és hangfelvevő kamerák, videokamerák és camcorderek, film- és írásvetítők, filmnagyítók, filmelőhívó- és filmfeldolgozó készülékek, fotónyomtatók, film- és diaszkennerek
- MP3 lejátszók, Pendrive készülékek, illetve az ezekhez, valamint a digitális fényképezőgépekhez használatos memóriakártyák
- távcsövek, látcsövek, mikroszkópok, teleszkópok, iránytűk, tájolók
- személyi számítógépek és alkatrészeik, monitorok, nyomtatók, szkennerek
- számológépek, zsebszámológépek, menedzserkalkulátorok
- írógépek és szövegszerkesztők
- hangszerek
- órák
- bútorok
- hűtőszekrény, fagyasztó, kombinált hűtőszekrény
- mosógép, centrifuga, szárítógép és ezek bármely kombinációja, mosogatógép, vasalógép
- porszívó, gőzzel működő tisztítógép, szőnyegtisztítógép, padlósúroló- és fényesítőgépek
- varrógép, kötőgép
- személygépkocsi, motorkerékpár, kerékpár, babakocsi
- lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi
Kötelező jótállás alá tartozó szolgáltatások
A 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet szerint az alábbi szolgáltatásokra 6 hónapos kötelező jótállás
vonatkozik, ha annak - az általános forgalmi adót és az anyagköltséget is magában foglaló - díja meghaladja a
20.000 Ft-ot és nem szavatosság, vagy jótállás alapján teljesítették:
- lakás-karbantartási és -javítási szolgáltatások
- háztartási gépek és készülékek javítása
- barkács- és kerti szerszámok javítása
- személygépkocsik, motorkerékpárok karbantartása és javítása
- audiovizuális, fotó-optikai és információfeldolgozási berendezések javítása
- gyógyászati segédeszközök javítása
- telefon- és telefax-berendezések javítása
- hangszerek javítása
- órák javítása
A jótállási időtartam kezdete a szolgáltatás elvégzése után a dolognak a fogyasztó, vagy megbízottja részére történő átadása, vagy az üzembe helyezés napja, ha az üzembe helyezést a vállalkozó végzi.
Kötelező alkalmassági idő
Alkalmasság: egyes anyagoknak, épületelemeknek legalább mennyi ideig kell alkalmasnak lenni a beépítés
után.
Az újonnan épült lakóépületek kötelező jótállási időtartamának eltelte után az épületszerkezetek és beépített
termékek szavatosságának körébe tartozóan a kötelező alkalmassági idő került megállapításra.
Ez jóval hosszabb időszak, mint a jótállás és szavatosság. Azokra a hibákra, hiányosságokra vonatkozik melyek
a kivitelezés során rejtve maradtak.
Az épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek esetében a
11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet nevesíti a termékek szavatossági idejét, vagyis a
kötelező alkalmassági időt, amelyet 5, illetve 10 évre hosszabbít meg.
Kötelező alkalmassági idő 10 év:
- teherbíróvá tett talajok
- alapozási szerkezetek
- teherhordó vázak
- födémek (burkolatok, álmennyezetek, bevilágítók nélkül: a szerelt födémszerkezetek kivételével)
- fedélszerkezetek (fedélhéjazat, hőszigetelés stb. nélkül)
- függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek (burkolatok, felületképzések, nyílászárók nélkül a szerelt külső térelhatároló falszerkezetek kivételével)
- szellőzőkürtők, kémények (béléselemek nélkül)
- talajvíz és talajnedvesség elleni szigetelések
- épületgépészeti csővezetékek, talajba kerülő (a szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek kivételével) vezetékek
- az építményhez szerkezetileg csatlakozó külső létesítmények
- tetőhéjalások
- válaszfalak
- csapadékvíz és használati víz elleni szigetelés
- nyílászáró szerkezetek
- szerelt térelhatároló fal- és födémszerkezetek, álmennyezetek
- csapadékvíz elvezetés szerkezetei
- vakolatok, burkolatok, felületképzések (a mázolás, a belső falfestés, a meszelés és a tapétázás kivételével)
- szabadon vezetett épületgépészeti csővezetékek, berendezések
- klíma és szellőző berendezések
- elektromos tápvezetékek, jelző vezetékek, hálózatok
- villámvédelem
- felvonók
