ÖRÖKLÉS
Ingatlanokkal kapcsolatos jogszabályok
Hagyaték
Örökölni törvény vagy végintézkedés alapján lehet. Amennyiben az örökhagyó után végintézkedés maradt, az
öröklés rendjét ez határozza meg. Végintézkedés hiányában az öröklés rendjére a törvény az irányadó.
Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre, beleértve az összes ingatlan és ingó vagyont, de a
különféle terheket (pl. hitel, kölcsön) is. Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg. Az örökös az öröklés
megnyíltával automatikusan megszerzi a hagyatékot, illetőleg annak neki jutó részét, vagy meghatározott tárgyát.
Hagyatéki tartozás:
- az örökhagyó temetésének költségei
- a hagyatéki eljárás költségei
- a hagyaték megszerzésével, biztosításával, kezelésével járó költségek
- az örökhagyó tartozásai
- kötelesrészen alapuló kötelezettségek
- hagyományon és meghagyáson alapuló kötelezettségek
A törvényes örökösök
Törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó rokonai, házastársa és legvégül az állam. Első helyen a lemenő
egyenes ági rokonok állnak. A leszármazók meghatározásában a vérségi leszármazás a döntő (nincs jelentősége,
hogy a gyermek házasságban vagy azon kívül született), az apai leszármazást az apaság vélelme dönti el.
Az örökbefogadott - az örökbefogadás fennállása alatt - az örökbefogadó vér szerinti leszármazójaként örököl.
Az öröklés sorrendje:
- az örökhagyó gyermekei fejenként egyenlő részben
- az öröklésből kiesett gyermek, vagy távolabbi leszármazó helyére a kiesett személy gyermekei lépnek (unoka, dédunoka)
- házastárs, vagy bejegyzett élettárs
- felmenők, oldalági rokonok
- állam
Gyermek, egyéb leszármazó, házastárs, vagy élettárs hiányában az örökhagyó szülei örökölnek, fejenként egyenlő részben. Az öröklésből kiesett szülő helyén annak leszármazói (gyermekei) örökölnek, amennyiben nincsenek, akkor csak az egyik szülő örököl. Ha mindkét szülő kiesik az öröklésből, az örökhagyó nagyszülei, vagy távolabbi felmenői a törvényes örökösök, az előbbi kiesési szabályok mellett.
Nem örökölhet
Kiesik az öröklésből:
aki az örökhagyó előtt meghal
aki a hagyatékot az öröklés megnyílásakor törvénynél fogva nem szerezheti meg
- aki az öröklésre érdemtelen:
aki az örökhagyó életére tört, aki az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, vagy aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökös életére tört
- aki lemondott az öröklésről:
kizárólag még az örökhagyó életében van rá lehetőség - egészben vagy részben - az örökhagyóval kötött írásbeli szerződésben
- akit az örökhagyó az öröklésből kizárt vagy kitagadott:
akár más személynek örökössé nevezésével, akár végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal az örökhagyó indoklás nélkül kizárhatja az öröklésből törvényes örökösét, vagy azt, aki azzá válhat
- aki az örökséget visszautasította:
az öröklés megnyílta után az örökös visszautasíthatja az örökséget
Özvegyi jog
Az özvegyi jog a túlélő házastárs haszonélvezeti jogát jelenti. Az örökhagyó házastársa, bejegyzett élettársa
örökli mindannak a vagyonnak a haszonélvezetét, amelyet egyébként nem ő örököl. Az özvegyi jog egészen a
házastárs haláláig fennáll.
A vagyontárgy (jellemzően ingatlan) tulajdonosa az örökös lesz, azonban a teljes használat és hasznosítás
továbbra is a még élő özvegyet fogja megilletni. Ha ugyanarra a vagyontárgyra egymást követően két özvegyi jog
keletkezik, a második tényleges gyakorlására csak akkor kerülhet sor, ha az első megszűnik.
A leszármazók (akár külön-külön is) kérhetik a haszonélvezeti jog korlátozását, ez azonban csak olyan mértékű
lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt
vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. A haszonélvezet korlátozásának
bármikor helye van, ha a házastárs vagyoni viszonyaiban jelentős javulás következett be, ismételten is
lehetőség van erre.
Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását (kivéve a házastárs
által lakott lakáson, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezetet).
A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet,
mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. A megváltást a hagyatéki
eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított 1 éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként
illetékes közjegyzőnél kell kérni. A szerződésen, vagy végrendeleten alapuló özvegyi haszonélvezeti jog
megváltására nincs lehetőség.
Ha a házastárs, vagy a bejegyzett élettárs új házasságot köt, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít,
haszonélvezeti joga megszűnik. Fennmarad azonban, ha a túlélő házastárs házasságon kívüli élettársi viszonyt
folytat.
Végintézkedés
A végintézkedés formái:
Végrendelet: az örökhagyó egyoldalú, nem címzett jognyilatkozata
Öröklési szerződés: az örökhagyó a vele szerződött felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi
Halál esetére szóló ajándékozás: olyan nyilatkozat, amelyben a juttatás feltétele az, hogy a megajándékozott az ajándékozót túlélje (a szerződés alakiságaira az öröklési szerződés alakiságai az irányadók)
Végintézkedést tenni csak személyesen lehet.
A végintézkedési képesség azt a lehetőséget jelenti, hogy az ember halála esetére vagyonáról szabadon
rendelkezhet. Teljes végintézkedési képességük csak a teljesen cselekvőképes személyeknek van. Cselekvőképtelen
személy ennek megfelelően nem végintézkedhet, korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet
(törvényes képviselő és gyámhatóság nem kell), öröklési szerződés aláírásához pedig a törvényes képviselő
beleegyezésére és a gyámhatóság hozzájárulására is szükség van. Aki olvasásra, vagy nevének aláírására képtelen
állapotban van, érvényesen csak közvégrendeletet és szóbeli végrendeletet tehet. Néma, süketnéma szóbeli
végrendeletet nem tehet.
Végrendelet
A végrendelet az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról, vagy annak egy részéről halála
esetére rendelkezik. A végrendelkezés történhet írásban, illetve kivételesen (pl. életet fenyegető rendkívüli
helyzetben) szóban. Az örököst nem feltétlenül kell megnevezni, az okirat tartalmazhat csak kizárást, vagy
kitagadást.
Az írásbeli végrendelet fajtái:
- Közvégrendelet: közjegyző vagy bíróság előtt, közjegyzői okirat formájában tett végrendelet
- Írásbeli magánvégrendelet: az örökhagyó magánokiratba foglalt rendelkezése
- holográf végrendelet:
olyan magánvégrendelet, melyet az örökhagyó az elejétől a végéig maga ír és aláír
- allográf végrendelet:
olyan magánvégrendelet, melyet az örökhagyó két tanú együttes jelenlétében aláír, vagy ha azt már aláírta, az aláírását két tanú előtt magáénak ismer el
- közjegyzőnél letett végrendelet:
olyan magánvégrendelet, melyet az örökhagyó aláír és végrendeletként feltüntetve - akár nyílt, akár zárt iratként - a közjegyzőnél személyesen letétbe helyez (a közjegyzőnek a végrendelet tartalmáról nem kell tudnia), s ezt a tényt jegyzőkönyv és átvételi elismervény támasztja alá
A végrendelet tartalma
Az örökhagyó a végrendelet tartalmát szabadon állapítja meg és kitérhet nem jogi természetű kívánságokra is.
Tipikus tartalmi elemek:- Örökösnevezés
Az örökhagyó bárkit örököséül nevezhet, magzatot is, kivéve az örökhagyó halálakor még meg sem fogant gyermeket. Az örökös személye a szövegből egyértelműen megállapítható legyen.
Az örökhagyó nem köteles meghatározni az örökösök öröklési hányadát. Ha az örökhagyó több örököst nevezett és részesedésük mértékét nem határozta meg, a részesítettek egyenlő arányban örökölnek. Amennyiben a megnevezett örökösök részesedése a hagyatékot nem meríti ki, a többlet tekintetében a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni.
Az örökhagyó arra az esetre, ha az örökös az öröklésből kiesik, mást nevezhet örökössé (helyettes örökös). Ha az örökhagyó végrendeletében a törvényes öröklést kizárta és valamelyik nevezett örökös anélkül esik ki, hogy helyettes örököse lenne, a többi örökös részesedése arányosan növekszik (növedékjog). - Kizárás
A törvényes örökös öröklésből való kirekesztése.
- Hagyományrendelés
A hagyományrendelés a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak közvetlenül meghatározott személy részére juttatása, ha az nem minősül öröklésnek. Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy vagyoni szolgáltatást teljesítsen a hagyományosnak.
- Meghagyás
Az örökhagyó az örököst olyan kötelezettséggel terhelheti, amelynek követelésére más nem válik jogosulttá. A meghagyással terhelt személy az örökségből való részesítést elveszti, ha a meghagyást nem teljesíti, vagy annak teljesítése neki felróható okból válik lehetetlenné.
olyan nyelven tették, amelyet a végrendelkező ért és amelyen írni és olvasni is tud
írásjelei megfelelnek a közönséges írás követelményeinek
az okiratból kitűnik a végrendeleti minőség, valamint a keltezés helye és ideje (holográf végrendelet esetében a keltezést is saját kezűleg az örökhagyónak kell írnia)
a végrendelkező személyazonossága kétségtelenül megállapítható, teljes neve szerepel az okiratban
több külön lapból álló végrendelet lapjai folyamatos számozással vannak ellátva és a végrendelkező (allográf végrendelet esetén a tanúk is) az okirat minden lapját aláírták
a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepet játszó személyek, illetve ezek hozzátartozói javára szóló juttatás csak akkor érvényes, ha az örökhagyó a végrendeletnek ezt a részét saját kezűleg írta és aláírta
Érvénytelen végrendelet
A végrendelet kizárólag megtámadás folytán válhat érvénytelenné. Erre csak annak van joga, aki az érvénytelenség, illetőleg a hatálytalanság megállapítása esetében maga örököl, vagy tehertől mentesül. A bizonyítási teher valamennyi érvénytelenségi ok esetén a végrendeletet megtámadó felet terheli. A sikeres megtámadás egyedül annak a viszonylatában teszi a végrendelet érvénytelenné, aki a megtámadás jogával élt. A végrendeleti örökös a jogerős érvénytelenség, vagy hatálytalanság megállapításával elveszíti az örökséghez való jogát. Ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen, vagy hatálytalan, ez a többi rendelkezés érvényességét, illetőleg hatályosságát nem érinti.
A tulajdonjogi igények nem évülnek el, ezért a jogosult a végrendelet megtámadására vonatkozó igényét bármikor érvényesítheti, akár már a hagyatéki eljárásban is.
Az érvénytelenség oka lehet:- A végrendelkezési képesség hiánya
- a végintézkedési képességgel összefüggő cselekvőképesség hiánya vagy korlátozása
- Végrendeleti akarat fogyatékossága
- az örökhagyót megtévesztették, vagy tévedett nyilatkozata tartalmában
- végrendeleti rendelkezést egyáltalán nem akart tenni (pl. csak tréfából tette)
- az örökhagyó téves feltevésben volt, vagy a végrendeleti nyilatkozatot olyan okból tette, amely később meghiúsult
- a végrendeleti rendelkezést az örökhagyó jogellenes fenyegetés, vagy tisztességtelen befolyásolás miatt tette
- A végrendeleti akarat nyilvánításának hibája
- a végrendelkező a nyilatkozatot nem a törvényben meghatározott alakban tette meg
- a végrendelkező nem személyesen, hanem képviselője útján rendelkezett
- több személy a végrendeletét ugyanabban az okiratban foglalta
- A végrendelet tartalmi hibája
- annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálának időpontjában még meg sem fogant
- utóörökös nevezése, azaz valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az eddigi örököst más váltja fel
- érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel
- jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés
- Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú
- a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes
- kiskorú, vagy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll
- írástudatlan
- Visszavonással
A visszavonó nyilatkozatra is a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha az örökhagyó több végrendeletet tett és azok közül a legutolsót visszavonja, a korábbi végrendelet hatálya feléled.
- Új végrendelet tételével
Ha az örökhagyó több végrendeletet készített, mindig a legutolsó a hatályos. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései - ha az örökhagyó ellenkező akarata nem állapítható meg - továbbra is hatályban maradnak.
- Visszavétellel
A közjegyzőnél letett magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkező visszaveszi. Ezt a végrendelet letétbe helyezéséről szóló jegyzőkönyvre jegyzi rá a közjegyző.
- Időmúlással
A szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet.
Öröklési szerződés
Öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a vele szerződő felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. Az örökhagyó az öröklési szerződésben ezenkívül bármilyen végrendeleti rendelkezést tehet. Az öröklési szerződéssel lekötött vagyonáról az örökhagyó a továbbiakban nem rendelkezhet, a szerződésben szereplő ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be az ingatlan-nyilvántartásban. A szerződéses örökös az örökhagyó halálával szerzi meg az öröklési szerződésben neki juttatott vagyont.
Az öröklési szerződés tehát tartalmát tekintve tartási (életjáradéki) szerződés, amely végintézkedési formában jelenik meg. Ez a végintézkedési forma visszterhes szerződés, amely a felek egyező akaratából jön létre és úgy is módosítható. Sajátossága, hogy a szolgáltatás-ellenszolgáltatás aránya nem vizsgálható valamint, hogy a szerződéses örökös az örökhagyó tartozásaiért nem felel (kivéve érvénytelen, vagy hatálytalan szerződés, valamint zálogjoggal terhelt ingatlan esetén). Az örökhagyó illő eltemettetésével és a hagyaték megszerzésével járó költségeket a szerződéses örökös is köteles viselni.
Az eltartó bárki és akárhány személy (természetes személy, jogi személy és jogi személyiség nélküli szervezet is) lehet. A másik oldalon egyetlen személyként (vagy házastársával) az örökhagyó áll.
Kötelező tartalmi elemek:- örökösnevezés
- örökhagyó tartására vonatkozó kötelezettségvállalás (megfelelő eltartás vagy életjáradék)
- végintézkedési képesség megléte
- írásbeliség
- 2 tanú aláírása, akik eleget tesznek az írásbeli végrendeletnél közreműködő tanúkkal szembeni követelményeknek
- a nyilatkozat személyes megtétele
- jogszabályba vagy a jóerkölcs követelményeibe nem ütköző tartalom
Kötelesrész
A kötelesrész azt jelenti, hogy az arra jogosultak a hagyaték meghatározott hányadát abban az esetben is megszerzik, ha a végrendelet szerint nem örökölnének, vagy örökségük kisebb a kötelesrész mértékénél. Kötelesrészre jogosultak az örökhagyó leszármazói, házastársa, bejegyzett élettársa, ill. szülője, ha az öröklés megnyíltakor törvényes örökösnek minősülnek.
A kötelesrész mértéke annak az összegnek a fele, melyet mint törvényes örökös örökölhetnének. Ha a házastársat haszonélvezeti jog illetné meg, kötelesrésze a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely biztosítja szükségleteit.
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, melynek kiszámításához az egész hagyatéki vagyonból le kell vonni a hagyatéki terheket (temetési költség, hagyaték megszerzésével járó költségek, örökhagyó tartozásai). A házastárs haszonélvezeti jogának esetében csak a hagyatékban meglévő vagyontárgyak szolgálnak a hagyaték alapjául. A hagyományokat és meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni.
A kötelesrész kielégítésére elsősorban a hagyatékban részesedők kötelezettek. A kötelesrészt teher és korlátozás nélkül kell kiadni a jogosultnak. A kötelesrész pénzben való kiadását lehet követelni, amennyiben ez nem sérelmes egyik fél számára sem. A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani, azaz betudni.
Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében kitagadott. A kitagadás okát kifejezetten meg kell jelölni. Csak a törvényben meghatározott okból lehet kitagadni azt, aki- az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
- az örökhagyó sérelmére súlyos bűncselekményt követett el;
- az örökhagyó egyenesági rokonainak házastársának vagy bejegyzett élettársának életére tört, vagy sérelmükre egyéb súlyos bűntettet követett el;
- az örökhagyó irányában fennálló törvényes eltartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
- erkölcstelen életmódot folytat;
- jogerősen 5 évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztésre ítélték
- az örökhagyó iránti házastársi kötelezettségét durván megsérti.
Szerződésminták
Öröklési illeték
Az örökösnek a hagyaték tekintetében öröklési illetékkötelezettsége keletkezik az örökhagyó halála napján. A kötelezettség kiterjed az örökségre, a hagyományra, a meghagyás alapján történő vagyonszerzésre, a kötelesrészre, valamint a halál esetére szóló ajándékozásra. Nem tárgya az öröklési illetéknek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.
Ha a hagyatékot közjegyző adja át, az ő feladata a teljes hatályú hagyatékátadó végzést a jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül a megküldeni az illetékes állami adóhatóságnak. Amennyiben a közjegyző nem köteles hivatalból megindítani a hagyatéki eljárást, az örökösnek keletkezik bejelentési kötelezettsége az illeték kiszabása végett. Ezt a "hagyatéki kimutatás" nyomtatványon az örökhagyó halálától számított 90 napon belül teheti meg az örökhagyó utolsó belföldi lakóhelye szerinti adóhatóságnál.
Az illetéket az örökösök örökrészeik arányában kötelesek megfizetni. Az illeték alapja a vagyonszerző által megszerzett vagyon tiszta értéke. Ennek kiszámításához a megszerzett vagyon forgalmi értékéből le kell vonni a hagyatékot terhelő tartozás, a kötelesrész, a vagyoni értékű jogok értékének, az örökhagyó temetési költségeinek egy-egy örökösre eső részét. Ha a hagyatékban gépjármű, vagy pótkocsi is van, értéküket figyelmen kívül kell hagyni, ezek illetéke a visszterhes vagyonátruházási illeték duplája.
Az öröklési illeték mértéke:Rokonsági fok: Örökség értéke: Általános illeték: Lakástulajdon szerzés illetéke: Házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő 18 millió Ft alatti rész 11% 2,5% 18 - 35 millió Ft közötti rész 15% 6% 35 millió Ft feletti rész 21% 11% Testvér 18 millió Ft alatti rész 15% 6% 18 - 35 millió Ft közötti rész 21% 8% 35 millió Ft feletti rész 30% 15% Minden más örökös 18 millió Ft alatti rész 21% 8% 18 - 35 millió Ft közötti rész 30% 12% 35 millió Ft feletti rész 40% 21%
Illetékmentes:- az örökhagyó egyenesági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) által megszerzett örökrész
- kiskorú örökhagyó szülője (ide értve az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülőt is)
- házastárs, mostoha- és nevelt gyermek, mostoha- és nevelőszülő által örökölt 20 millió Ft alatti értékű ingatlan
- ingóörökség 300.000 Ft forgalmi értéket meg nem haladó része rokonságtól függetlenül
- lakástulajdon haszonélvezetének, használatának a túlélő házastárs általi öröklése
- lakóház építésére alkalmas telektulajdon (tulajdoni hányad), valamint az ilyen ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog öröklése, ha azon az örökös a hagyaték jogerős átadásától számított 4 éven belül lakóházat épít, s ezt használatba vételi engedéllyel igazolja
- takarékbetét öröklése
- tudományos, művészeti, oktatási, közművelődési, közjóléti célra felajánlott örökség
- az öröklésről való ingyenes, nem ellenérték fejében történő lemondás, az örökség ingyenes átengedése, vagy az örökség visszautasítása
- holográf végrendelet:
