Designed by Metamorphosis Design: *metamorph_peacefull*
Downloaded from free website templates
Weather by Freemeteo.com

ÉPÜLETFIZIKA

Információk társasházi lakóközösségeknek

Válassz a listából... Hőtan Páratechnika Légtechnika Hangtechnika Fénytechnika

Hőtan

Éghajlatunkon az évszakok váltakozása a hőmérséklet jelentős ingadozásával jár. Nyáron meleg van, télen hideg, ezért az épületek belső tere nyáron hűtésre, télen fűtésre szorul.

Optimális hőmérséklet a lakásban:

• előszoba: 16°C
• nappali: 21°C
• hálószoba: 18-19°C
• gyerekszoba: 20-21°C
• konyha: 18°C
• fürdőszoba: 22°C (kisgyermek fürdetésénél: 23-24°C)

Az eltérő hőmérsékletek azonban a falakon és egyéb épületszerkezeteken áthatolva igyekeznek kiegyenlítődni. A hő a melegebb helyről a hidegebb felé terjed.

A hő terjedésének módjai:

• Hővezetés: az anyagok részecskéi között rezgéssel történő hőátadás a köztük fennálló hőmérsékletkülönbség hatására. Szilárd anyagokban a hőterjedés jellemző módja.

• Hőáramlás: az anyagok részecskéinek elmozdulásával, helyváltoztatással járó hőátadás. Folyadék és gáz halmazállapotú anyagokban a hőterjedés jellemző módja.

• Hősugárzás: a hő felületről felületre, elektromágneses formában terjed olyan anyagok közt, amelyek nem érintkeznek egymással.

Hővezetés

Az egyes anyagok hővezetési képességét a hővezetési tényező jellemzi. Általában a kis sűrűségű, laza (szálas vagy porózus) anyagok hővezetési tényezője kisebb.

A hővezetési tényező (jele: lambda) megadja, hogy óránként mekkora hőmennyiség halad át 1 m²-nyi keresztmetszetű, 1 m vastag anyagon 1 K (1°C) hőmérsékletkülönbség hatására.

Építési anyagok:	Hővezetési tényező (W/mK):
Fal és födém:
Vályogfal	0,7
Kisméretű tömör tégla	0,78
B30 blokk	0,64
Soklyukú tégla	0,5
YTONG P2-0,5	0,127
Terméskő fal	1,28
Vasbeton gerendás födém + 1 cm vakolat	1,2
Monolit vasbeton lemezfödém	1,55
Vakolat:
Mészvakolat	0,81
Javított mészvakolat	0,87
Cementvakolat	0,93
Nemesvakolat	0,99
Gipszvakolat	0,29
Terranova vakolat	0,87
Hőszigetelés:
Polisztirol hab	0,04
Parafa	0,04
Ásványgyapot	0,04
Üveggyapot	0,04
Fagyapot	0,08
Cellulózrost	0,04
Poliuretán hab	0,035
Perlitbeton	0,068
Nádlemez	0,06
Len- és kenderrost	0,04
Birkagyapjú	0,035
Burkolat:
Tölgyfa parketta	0,22
Hajópadló	0,19
Habalátétes padlószőnyeg	0,04
Kőlap (márvány, gránit)	3,5
Csempe	1,05
Padlásburkoló tégla	0,5
Mésztufa	0,52
Betonok:
Beton	1,09
Vasbeton	1,55
Kazánsalak beton	0,56
Kohósalak beton	0,47
Feltöltés:
Homokfeltöltés	0,58
Kavicsfeltöltés	0,35
Kazánsalak feltöltés	0,56
Kohósalak feltöltés	0,47
Egyéb anyagok:
Fenyőfa	0,11
Tölgyfa	0,22
Farostlemez	0,1
Gipszkarton lemez	0,23
Faforgács lap	0,16
Karton (papír) lemez	0,17
Gumi	0,15
Linóleum	0,38
PVC	0,15
Pala	1,4
Üveg (közönséges)	0,76
Plexiüveg (akril)	0,26
Bakelit	0,23
Levegő	0,026
Víz	0,61

Hőátadás

Az épületszerkezeteken áthaladó hő mennyisége nemcsak az anyagok hővezetési tulajdonságaitól függ, mert a szerkezetek felülete és a velük érintkező, eltérő hőmérsékletű levegő között hőátadás játszódik le. A hőátadási képességet a hőátadási tényező fejezi ki.

A hőátadási tényező (jele: alfa) megadja, hogy óránként mekkora hőmennyiség adódik át 1 m²-nyi felületről, 1 m²-nyi felületre 1 K (1°C) hőmérsékletkülönbség hatására.

Hőátbocsátás

A hővezetés és hőátadás együttesen zajló folyamata a hőátbocsátás, amit egy számmal fejezhetünk ki. Ez a szám a hőátbocsátási tényező, amely egyúttal az épületszerkezet hőszigetelő képességét is jelenti. Minél kisebb az értéke, annál jobb a hőszigetelő képesség, azaz annál kisebb a hőveszteség.

A hőátbocsátási tényező (jele: U) megadja, hogy óránként mekkora hőmennyiség halad át 1 m²-nyi felületen, ha a két oldalon levő közeg hőmérsékletkülönbsége 1 K (1°C).

A hőtechnikai szabvány által meghatározott követelmények:

Épületszerkezet:	Hőátbocsátási tényező (W/m2K):
	2012	2015	2019
Külső fal	0,30	0,24	0,20
Lapostető	0,20	0,17	0,14
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek	0,20	0,17	0,14
Padlás és búvótér alatti födém	0,20	0,17	0,14
Árkád és áthajtó feletti födém	0,20	0,17	0,14
Alsó zárófödém fűtetlen terek felett	0,30	0,28	0,25
Üvegezés	1,10	1,00	0,80
Különleges üvegezés	1,30	1,20	1,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)	1,30	1,15	1,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)	1,50	1,40	1,30
Homlokzati üvegfal, függönyfal	1,50	1,40	1,30
Üvegtető	1,60	1,45	1,30
Tetőfelülvilágító, füstelvezető kupola	2,00	1,70	1,40
Tetősík ablak	1,40	1,25	1,10
Ipari és tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)	3,00	2,00	2,00
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó	1,60	1,45	1,30
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu	2,00	1,80	1,60
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal	0,33	0,30	0,25
Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal	1,50	1,50	1,50
Lábazati fal, talajjal érintkező fal a terepszinttől 1 m-ig	0,40	0,30	0,25
Talajon fekvő padló (új épületeknél)	0,40	0,30	0,25

Az értékek az adott épületszerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjét jelentik, tehát ha a szerkezet, vagy annak egy része több anyagból összetett (pl. nyílászáró szerkezetek esetében a keretszerkezet, üvegezés, üvegezés távtartói stb.), akkor ezek hatását is tartalmazzák.

Falszerkezet:		Átlagos hőátbocsátási tényező (W/m2K):
		Hőszigetelő réteg vastagsága (cm):
Anyag:	Vastagság (cm):	0	6	8	10	12
Kisméretű tömör tégla	38	1,51	0,46	0,4	0,34	0,3
B30 blokk	30	1,50	0,45	0,4	0,34	0,3
Soklyukú tégla	38	1,39	0,4	0,36	0,31	0,27
YTONG P2-0,5	37,5	0,32	0,23	0,21	0,19	0,17
Vasbeton	20	2,89	0,56	0,48	0,4	0,34

Födémszerkezet:	Hőszigetelő réteg vastagsága (cm):
	6	8	10	12	14
Vasbeton gerendás födém	0,41	0,34	0,29	0,26	0,23
Vasbeton lemezfödém	0,42	0,35	0,30	0,26	0,23

Hőveszteség

Hőveszteség kiszámítása:

épületszerkezet felülete * hőátbocsátási tényező * hőmérsékletkülönbség

Egy épület hőszükségletének meghatározásakor a hőveszteséget hőleadóval, azaz fűtőberendezéssel hozzuk egyensúlyba. Az épület hővesztesége a kazán teljesítményének alapja. A hőveszteség csökkentését hőszigeteléssel érhetjük el, így a fűtésre kevesebb energiát kell fordítani.

Leegyszerűsített példa a hőveszteség kiszámítására:

• épület alapterülete: 10 x 10 m
• belmagasság: 2,6 m
• U = 1,5 W/m²K
• külső hőmérséklet: 1°C
• belső hőmérséklet 21°C

Oldalfalak felülete összesen: 4 * 10 * 2,6 = 104 m²
Födémek felülete összesen: 2 * 10 * 10 = 200 m²
Összes határoló felület: 104 + 200 = 304 m²
Hőmérsékletkülönbség: 21 - 1 = 20°C

Hőveszteség: 304 * 1,5 * 20 = 9120 Watt

Tehát óránként 9,12 kW energia kell a 21°C-os belső hőmérséklet fenntartásához.
(1000 W = 1 kW = 3600 kJ/óra = 860 kcal/óra)

A valóságban figyelembe kell venni minden helyiséget külön-külön, minden egyes épületszerkezetet (ezek eltérő hőátbocsátási tényezőjét), hőhidakat, az épület tájolását, benapozottságát, szellőzését, stb...

Egy családi ház átlagos hővesztesége:

Épületszerkezet:	Hőveszteség:
Kémény	13 %
Tető	19 %
Fal	16 %
Padló	22 %
Nyílászárók	30 %
üvegfelület	20 %
rések, hézagok	10 %

Hőtágulás

Hőmérsékletváltozás hatására az anyagok térfogata változik: hevítéskor tágulnak, hűtéskor összehúzódnak. Nagyobb épületszerkezeteknél jelentős lehet a hőtágulás, vagyis méreteikben jelentős különbség lehet hideg és meleg körülmények között. A szabad tágulás biztosítására réseket, ún. dilatációs hézagokat hagynak az egyes épület- vagy járdaszakaszok között.

A víz nem követi a folyadékokra általában érvényes hőtágulási törvényt. Térfogata + 4°C-on a legkisebb, fagyáskor pedig növekszik. Ezért ha az épületszerkezetek repedéseiben, az építőanyag pórusaiban tárolt nedvesség, vagy a vízvezetékben pangó víz megfagy, a táguló jég szétrepeszti a szerkezetet.

Páratechnika

Az épületkárosodásokban a hőhatás mellett a levegő páratartalmának is jelentős szerepe van. Az épületekbe jutó és a bent keletkező nedvességből vízgőz, azaz pára képződik, mely a helyiség levegőjének hőmérsékletétől függően lecsapódás nélkül megmarad, vagy nedvesség formájában a leghidegebb belső felületre lecsapódik. A melegebb levegő több, a hidegebb levegő kevesebb párát tud lecsapódás nélkül megtartani.

A páraképződés okai:

• a talajvíz, talajnedvesség, talajpára alulról bejut az épületbe (sérült vízszigetelés)
• befolyik az esővíz (tetőbeázás, nem megfelelő nyílászáró és párkány kialakítás)
• építési nedvesség (falazásból, betonozásból, burkolásból, festésből származó nedvesség)
• épületgépészeti rendszerek hibái (vízvezeték- és csatornaszivárgás, kondenzvíz)
• épületen belüli páratermelés (emberi tevékenységből származó pára)

Lakáson belüli páraképződés:

Tevékenység:	Páramennyiség:
Fürdés kádban	700 g/óra
Zuhanyozás	2600 g/óra
Főzés	600-1500 g/óra
Ruhaszárítás, teregetés	100-500 g/óra
Vasalás	200 g/óra
Szobanövények	5-20 g/óra
Gáztűzhely	1500 g/1 m3 földgáz
Padlófelmosás, nedves tisztítás	1000 g/óra
Ember nyugalmi állapotban	30-50 g/óra
Könnyű munka végzése	40-100 g/óra
Közepesen nehéz munka végzése	120-200 g/óra
Nehéz munka végzése	200-300 g/óra

Páratartalom

A levegő nedvességtartalmát jellemezheti

• az abszolút páratartalom, ami azt mutatja, hogy mekkora tömegű víz van a levegőben;
• a relatív páratartalom, ami azt adja meg, hogy az adott hőmérsékleten maximálisan felvehető páramennyiségnek hány százalékát tartalmazza a levegő.

Maximálisan felvehető páramennyiség:

Hőmérséklet:	Páramennyiség:
- 30°C	0,4 g/m3
- 25°C	0,7 g/m3
- 20°C	1,1 g/m3
- 15°C	1,6 g/m3
- 10°C	2,4 g/m3
- 5°C	3,4 g/m3
0°C	4,8 g/m3
+ 5°C	6,8 g/m3
+ 10°C	9,4 g/m3
+ 15°C	12,8 g/m3
+ 20°C	17,3 g/m3
+ 25°C	23,1 g/m3
+ 30°C	30,4 g/m3
+ 35°C	39,6 g/m3
+ 40°C	51,2 g/m3

Egy 20-22°C-os helyiségben az emberi szervezet számára ideális relatív páratartalom 45-55%. A 30% alatti és 65% feletti páratartalom, vagyis a túl száraz, illetve túl párás levegő káros az egészségre. A tartósan magas páratartalom rongálja az épületszerkezeteket, berendezési tárgyakat, nedvesedni kezdenek az ablakok, penészfoltok jelennek meg, dohos lesz a levegő. A penészesedési folyamat azokon a felületeken indul meg, ahol legalább 3 napon keresztül 75% feletti a páratartalom.

Harmatpont

Ha a levegő telítődik vízgőzzel, vagyis relatív páratartalma 100% fölé emelkedik, vagy hőmérséklete bizonyos hőfok alá csökken, akkor a benne levő pára lecsapódik. Az a hőmérséklet, amelyen ez bekövetkezik, a harmatpont.

Ha a környezeti levegő hőmérséklete 20°C, a relatív páratartalom pedig 65%, akkor a páralecsapódás 13,2°C-on jelentkezik. Az alábbi táblázat segítségével megmondhatjuk, hogy egy veszélyeztetett falszakaszon lesz-e páralecsapódás, penészedés (a levegő hőmérsékletének, páratartalmának, és a fal hőmérsékletének ismeretében).

Harmatpont táblázat (az értékek °C-ban vannak megadva):

Hőmérséklet:	Relatív páratartalom:
	30%	35%	40%	45%	50%	55%	60%	65%	70%	75%	80%	85%	90%	95%
30°C	10,5	12,9	14,9	16,8	18,4	20	21,4	22,7	23,9	25,1	26,2	27,2	28,2	29,1
29°C	9,7	12	14	15,9	17,5	19	20,4	21,7	23	24,1	25,2	26,2	27,2	28,1
28°C	8,8	11,1	13,1	15	16,6	18,1	19,5	20,8	22	23,2	24,2	25,2	26,2	27,1
27°C	8	10,2	12,2	14,1	15,7	17,2	18,6	19,9	21,1	22,2	23,3	24,3	25,2	26,1
26°C	7,1	9,4	11,4	13,2	14,8	16,3	17,6	18,9	20,1	21,2	22,3	23,3	24,2	25,1
25°C	6,2	8,5	10,5	12,2	13,9	15,3	16,7	18	19,1	20,3	21,3	22,3	23,2	24,1
24°C	5,4	7,6	9,6	11,3	12,9	14,4	15,8	17	18,2	19,3	20,3	21,3	22,3	23,1
23°C	4,5	6,7	8,7	10,4	12	13,5	14,8	16,1	17,2	18,3	19,4	20,3	21,3	22,2
22°C	3,6	5,9	7,8	9,5	11,1	12,5	13,9	15,1	16,3	17,4	18,4	19,4	20,3	21,2
21°C	2,8	5	6,9	8,6	10,2	11,6	12,9	14,2	15,3	16,4	17,4	18,4	19,3	20,2
20°C	1,9	4,1	6	7,7	9,3	10,7	12	13,2	14,4	15,4	16,4	17,4	18,3	19,2
19°C	1	3,2	5,1	6,8	8,3	9,8	11,1	12,3	13,4	14,5	15,5	16,4	17,3	18,2
18°C	0,2	2,3	4,2	5,9	7,4	8,8	10,1	11,3	12,5	13,5	14,5	15,4	16,3	17,2
17°C	-0,6	1,4	3,3	5	6,5	7,9	9,2	10,4	11,5	12,5	13,5	14,5	15,3	16,2
16°C	-1,4	0,5	2,4	4,1	5,6	7	8,2	9,4	10,5	11,6	12,6	13,5	14,4	15,2
15°C	-2,2	-0,3	1,5	3,2	4,7	6,1	7,3	8,5	9,6	10,6	11,6	12,5	13,4	14,2
14°C	-2,9	-1	0,6	2,3	3,7	5,1	6,4	7,5	8,6	9,6	10,6	11,5	12,4	13,2
13°C	-3,7	-1,9	-0,1	1,3	2,8	4,2	5,5	6,6	7,7	8,7	9,6	10,5	11,4	12,2
12°C	-4,5	-2,6	-1	0,4	1,9	3,2	4,5	5,7	6,7	7,7	8,7	9,6	10,4	11,2
11°C	-5,2	-3,4	-1,8	-0,4	1	2,3	3,5	4,7	5,8	6,7	7,7	8,62	9,4	10,2
10°C	-6	-4,2	-2,6	-1,2	0,1	1,4	2,6	3,7	4,8	5,8	6,7	7,6	8,4	9,2

Páradiffúzió

A levegőben levő vízgőz bizonyos mértékű nyomást fejt ki a környezetére. Az épületen belüli levegő nedvességtartalma nagyobb, mint a külső légköré, tehát nagyobb a nyomása is. A külső és a belső nyomás különbségének következtében, a levegő páratartalma a külső határoló szerkezetek anyagainak lyukacsaiba, pórusaiba behatol és a nagyobb nyomású helyről a kisebb felé, a melegebb oldalról a hidegebb felé áramlik. A vízgőz áramlásában, azaz páradiffúzióban fontos szerepe van a falszerkezetek természetes átszellőzésének.

Ha a szerkezet belsejében a hőmérséklet a kritikus érték alá csökken, akkor a pára a harmatponton lecsapódik, folyadékká alakul át és a szerkezetet átáztatja, roncsolást, korróziót okoz. A páradiffúzió jelenségét megakadályozni (pl. víztaszító felületképzéssel) nem célszerű, mert akkor a harmattá válás és lecsapódás a belső térben következik be. A párát mindenképpen a külső térbe kell vezetni, ahol szabadon távozik, elpárolog.

A helyiségek páratartalmának kb. 3-5%-a távozik a falakon át, míg 95-97%-a csak szellőztetés útján távolítható el. Ennélfogva a helyiség levegőjének relatív nedvessége nem a falak páraáteresztő képességétől, hanem a szellőzés hatásfokától függ.

Légtechnika

A légcsere célja:

• légzéshez szükséges oxigénszint biztosítása
• beltéri légszennyezés csökkentése
• kellemes hőérzet elérése
• páratartalom szabályozása

A levegő minőségét nagyban befolyásolják a szennyezőanyagok. A kültéri szennyeződés oka elsősorban az emberi tevékenységre vezethető vissza (fosszilis tüzelőanyagok, ipari és mezőgazdasági tevékenység, közlekedés). A légszennyezés folyamata egyenes arányban van az energiafelhasználással. Beltéri szennyeződést okozhat a hibás tüzelőberendezés (szén-monoxid), szerves por és penész, bútorokból és festékekből kiáramló illékony kémiai anyagok (formaldehid), talajból és építőanyagokból származó káros anyagok (radon, azbeszt), szerves anyagok bomlástermékei, dohányfüst.

Az épület szellőztetésének módjai:

• Természetes szellőzés (ablak, rések, szellőzőakna): a levegő hőmérsékletkülönbsége és a szélerő miatt létrejövő légcsere.

• Gépi szellőzés (szellőzetető rendszerek, klíma): ventillátoros berendezések útján, szakaszosan vagy folyamatosan történő légcsere.

Hogy milyen gyorsan használódik el a szoba levegője, attól függ, hogy mennyien tartózkodnak a szobában és mekkora a helyiség. Minél több ember és minél kisebb szoba, annál gyakrabban kell szellőztetni. Az optimális légcsere minimum 10 liter/másodperc/személy.

A szellőztetés helyes technikája:
A legegyszerűbben ablaknyitással tudjuk elérni a friss levegő beáramlását. A helyiség alapos átszellőztetéséhez 5-10 percre csináljunk enyhe kereszthuzatot legalább napi 2 alkalommal.

Télen a fűtés miatt sokan elmulasztják a szellőztetést, pedig ilyenkor is fontos. A lakás meleg levegője sok párát képes megkötni, s minél kevesebbet szellőztetünk, annál magasabb lesz a levegő páratartalma, ami a hidegebb felületeken (pl. a falakon) lecsapódik. A kinti levegő páratartalma alacsony, mert minél hidegebb a levegő, annál kevesebb párát köt meg. A téli szellőztetéssel tehát a levegő frissítésén túl a páratartalom is csökken, így megelőzhető a pára lecsapódása, a penészedés.

Hangtechnika

Az emberi élet különböző jelenségei hangokkal, zajokkal járnak, melyek különböző intenzitási szinteket érhetnek el. A zajártalmak csökkentése a civilizált életforma fontos követelménye, ezért az akusztikai tulajdonságok igen fontos szerepet kapnak az építőanyagok kiválasztásánál.

A hang mechanikai rezgés, amely gázban, folyadékban vagy szilárd közegben hullám alakjában terjed. A hang terjedési sebessége levegőben 340 m/sec, vízben 1435 m/sec, de sokkal gyorsabban terjed a szilárd anyagokban (pl. betonban 3000-4500 m/sec).

Hangvivő közeg szerint beszélhetünk

• léghangról, amely a levegőben terjed,
• testhangról (kopogó hang, lépés hang, ajtócsapódás), amely a szilárd közegben terjed.

A kemény és rideg anyagok visszaverik, míg a lágy és porózus anyagok elnyelik a hangokat és csekély mennyiségű hőenergiává alakítják át. A testhangok a szerkezet elemein keresztül adódnak át, ezért a folytonos tömör szerkezetek megszakításával csökkenthető a terjedésük. Például födémek esetében "úsztatással", azaz a vasbeton födém és a parketta között rugalmas anyagok közbeiktatásával. A léghangok elleni védekezés leghatásosabb módszere a hangok elnyelése keletkezésük helyén. Rendkívül jó hangszigetelési tulajdonságokkal rendelkeznek a szálas szerkezetű szigetelőanyagok, mint például a fa, kőzet- vagy üveggyapot.

A hangnyomásszintek jellemző értékei:

• 35 dB - megengedett érték
• 50 dB fölött - fárasztó hatású
• 75 dB fölött - halláskárosító hatású
• 90 dB fölött - fájdalomküszöb (a zaj tartósságától és ismétlődésétől függően idegrendszeri károsító hatás)

Fénytechnika

A fény az emberi szem által érzékelhető elektromágneses sugárzás. A különböző hullámhosszúságú sugarak különböző színérzetet keltenek. A fehér fényben valamennyi hosszúságú fény megtalálható.

Szín:	Hullámhossz:
röntgen sugárzás (nem látható)	0,0006 - 1 nm
ultraibolya sugárzás (nem látható)	1 - 400 nm
ibolya	400 - 446 nm
kék	446 - 500 nm
zöld	500 - 578 nm
sárga	578 - 592 nm
narancs	592 - 620 nm
vörös	620 - 700 nm
infravörös sugárzás (nem látható)	700 nm - 1 mm
mikrohullámú sugárzás (nem látható)	1 mm - 30 cm

A látáshoz szükség van valamilyen fényforrásra, ami lehet

• természetes fény (Nap, csillagok),
• mesterséges fény (izzó, fénycső, LED).

A fény mennyisége és minősége befolyásolja a hangulatunkat, lelki állapotunkat, hormonháztartásunkat, de még az immunrendszerünk működését is. Az ember fényigénye életkorától függően változik. Az idős embereknek több fényre van szükségük, mint a gyerekeknek ahhoz, hogy ugyanolyan világosnak érezzék a teret.

A lakótérben a természetes megvilágítás az ideális. Az, hogy a belső terek mennyi természetes fényt kapnak, függ az évszaktól, az időjárástól, az épület kialakításától, a környzeti viszonyoktól. Benapozottnak tekinthető az a lakószoba, ahol a benapozás lehetősége február 15-én legalább 60 percen át biztosított. Ezt a nyílászárók megfelelő elhelyezésével lehet biztosítani, speciális esetekben pedig felülvilágítók, fénycsatornák, fénytükrök alkalmazásával. Nyáron azonban a helyiséget óvni kell a közvetlen napsugárzástól, árnyékolni kell.

A mesterséges megvilágítás alapvető követelménye a zavarásmentes, kényelmes látási viszonyok, a vizuális komfort megteremtése. A mesterséges fény annál jobb, minél inkább hasonlít tulajdonságaiban a napfényhez.

Különböző tevékenységek során különböző megvilágításra van szükség:

• Általános világítás: mennyezeti csillár

• Helyi világítás: asztali lámpa, állólámpa, irányítható fényű falilámpa, gégecsöves lámpa, stb.

• Hangulatvilágítás: mennyezetmegvilágítós állólámpa, polcmegvilágítás, képmegvilágítás, álmennyezetbe, fali bordűrbe, karnisba rejtett világítás, éjjelilámpa, spotok, dekorlámpák (lávalámpa, sólámpa, üvegszálas lámpa, stb.)

A különféle fényforrások fényei nem azonos arányban tartalmazzák a fehér fény összetevőit, tehát színük is különbözik egymástól. Ennek megfelelően lehet hideg, meleg, vagy semleges az általuk kibocsátott fény. Minél magasabb a fény színhőmérséklete, annál "kékebb", minél alacsonyabb, annál "vörösebb" lesz a fény színe. A színhőmérséklet mértékegysége a kelvin fok (K).

Az átlagos napfény színhőmérséklete 5600 K. A hagyományos izzólámpa színhőmérséklete kb. 2800 K, ami meleg fényt jelent. Színe sárgás árnyalatú, lágy tónusú, nyugalmat, meghittséget áraszt, szoba megvilágításához, pihenéshez ideális. A hideg fényforrások színhőmérséklete 4000 K fölötti, éles fehér, vagy kékes árnyalatú fényük van, ami munkahelyen, illetve a konyhában alkalmazva élénkít, javítja a koncentrációt.

A fényáram (helytelen szóhasználattal a fényerő) a fényforrás teljesítménye. Megadja, hogy milyen világosnak látjuk a kibocsátott fényt.

25 W	220 - 230 lumen
40 W	410 - 430 lumen
60 W	700 - 750 lumen
75 W	920 - 970 lumen
100 W	1300 - 1400 lumen